A magyar nyelv államosításának stratégiája

Április elsején – stílusosan, a galád viccek és szelíd tréfálkozások napján – létrejön a Magyar Nyelvstratégiai Intézet De mivel a Közlönyben olvasunk róla, nyilván komolyan gondolják, hogy „a magyar nyelvi örökség föltárására, a nyelv és azzal összefüggésben a kultúra mélyebb megismerésére” zöldmezős beruházásként új intézetet kell alapítani, mégpedig a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alatt.

A tizennégy pont első elolvasása után csak annyit kérdez az ember: mi szükség van erre? Hiszen ha az alapításról szóló patetikus szósalátát korrekt szakmai szóhasználatra fordítjuk – nem könnyű! –, akkor kiderül, hogy a magyar nyelvre vonatkozó nyelvtörténeti, tájnyelvi, szaknyelvi kutatásokról van szó. Márpedig ilyenek több évtizede folynak az MTA Nyelvtudományi Intézetében és az egyetemi tanszékeken országszerte.

Az országhatáron kívül élő magyar nyelvi kisebbségekkel a kapcsolattartáshoz sem kell új intézményt gründolni, hiszen ez a feladata a Balassi Intézetnek. A hungarológiai tárgyú konferenciák szervezésében, kiadványok szakszerű előkészítésében komoly gyakorlatuk van, lektorok, vendégtanárok révén terjesztik a magyar nyelvet és kultúrát szerte a világon, a magyar nyelvű kisebbségek lakta vidékeken is.

Első olvasására tehát egyszerű (?) intézmény-, illetve feladatkettőzésről van szó. A kormány úri kedvében létrehoz egy új intézményt, lényegében olyan feladatok ellátására, amelyeket eddig is elláttak. Fölöslegesen, hiszen ha a kormány vagy a parlament valamely tudományos kutatási célt preferálni akar, megoldhatja úgy, hogy – pályázati rendszerben – több pénzt juttat a megbízható tudással és kiépített infrastruktúrával rendelkező akadémiai vagy egyetemi intézményhálózatnak. Ezzel megoldódna a minőségbiztosítás kérdése is, hiszen ezt az akadémiai szféra – ha nem is hibátlanul, de legalább nem diszfunkcionálisan – ellátja saját maga. Új tudományos intézetet gründolni roppant drága vállalkozás, szakmai legitimáció szempontjából pedig kétséges.

De a kormánynak nyilván megéri, mivel a Veritas Intézet és a Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladatkörének megfogalmazásából kiderül, hogy fő feladatuk nem holmi szakszerű és öncélú kutatás, hanem a jelenlegi kormánytöbbség ideológiájának tudományoskodó alátámasztása. Így tehát a legitimációt sem a tudomány művelőinek konszenzusától várják el. Éppen fordítva: a legitimációt az alapító kormányfő maga biztosítja. Az lesz a tudományos intézet igazgatója és azok lesznek a munkatársai, akiket a kormányfő tudósnak tart és annak nevez (ki).

Ha végigolvassuk a Magyar Nyelvstratégiai Intézet tizennégy pontba foglalt feladatkörét, két dolog tűnik fel. A feladatok homályossága, körvonaltalansága és a fogalmazásmód ordító szakszerűtlensége. A központi feladat nyilván – erre utal az intézmény elnevezése is – a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete.

Bár a nyelvstratégia szót nem definiálják a szövegben, de sejthetően nyelvpolitikát értenek rajta. Ezt viszont a szokásosnál jóval tágabban értelmezik, erre utal az, hogy a feladatok közé sorolják a nyelv tudományos leírását, az iskolai nyelvtankönyvek koncepciójának kidolgozását, a tájnyelvek védelmét és a szaknyelvek fejlesztését, különös tekintettel a határon túl használt magyar nyelvű terminológiára. Az utolsó pont pedig a végtelenségig tágítja az új intézet előtt álló lehetőségeket. Feladata ezek szerint minden „egyéb, a magyar nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása”.

Alig képzelhető el, hogy mindezeket a feladatokat a húszfős intézet maga látná el. De az „irányítás” és „felügyelet” szavak sem erre utalnak, hanem arra, hogy az intézet ezeket a feladatokat másoknak kiadja, végrehajtásukat pedig ellenőrzi, illetve „koordinálja”

Itt van például a 4. pont, amely szerint az intézet feladata „az infotechnológia terén a magyar nyelvi adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel”. Ez úgy hangzik, mintha a semmiből kéne kitalálni, megtervezni, hogyan kell adatbázist gyűjteni. Ez nincs így, jól tudjuk, hogy a MTA Nyelvtudományi Intézetben számos hatalmas méretű adatbázis készült már el és van is készülőben. Ezek bárki számára hozzáférhetőek az intézeti honlapon.

Hogyan kell értelmezni akkor a fenti sorokat? Úgy, hogy a jövőben a hasonló projektek támogatásában a Magyar Nyelvstratégiai Intézetnek lesz kulcsszerepe? Tőle kell szakvéleményt, támogatást kérni, akár a MTA Nyelvtudományi Intézetének is?

A 7. pont szerint az intézet feladata lesz az „új magyar nyelvi tankönyvprogram nyelvészeti szakmai alapelveinek kidolgozása”, az 5. pont szerint pedig „szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére”.

A Magyar Nyelvstratégiai Intézet ennek a tizennégy pontnak a tükrében valamiféle mindenek felett álló döntéselőkészítő és döntéshozó intézménynek látszik, amely tárcák és főhatóságok (MTA) felett állva hoz döntéseket és kényszeríti rá akaratát a kutatásra, az oktatásra, a médiára. Logikus, hogy csak a kormányfőnek, és a Miniszterelnöki Hivatalnak lesz beleszólása a nyelvi főhatóság ügyeibe.

Csakugyan államosították a nyelvet.

Hírlevél

Iratkozzon föl hírlevelünkre!



Kérjük, föliratkozás előtt olvassa el az adatvédelmi nyilatkozatot!

Meg akarunk szabadulni a 21. századra dogmává silányult ideológiai béklyóktól. Értelmes vitát, megegyezést és társadalmi kiegyezést akarunk végre. A demokrácia szétrombolása, a gazdaság lepusztítása, a félelemkeltés, erőszak és gyűlölet ellen minden demokratával készek vagyunk a szövetségre: mérsékelt konzervatívval és szociáldemokratával egyaránt. Célunk a demokrácia helyreállítása, a jogállam és a magántulajdon védelme, olyan politikai gondolkodás elterjesztése, amely nem enged a jogállamiságból, amely megbecsüli a tudást és a kultúrát. Kiegyensúlyozott, jómódú, derűs és európai – azaz polgári – Magyarországot szeretnénk.

Backlink izmir masöz