Újabb esély - az RMDSZ újra kormányra kerülhet

Markó Béla: „Hiba lenne rossz feltételek mellett vállalni a kormányzást, és bűn lenne jó feltételek mellett nem vállalni azt.”

A romániai politikai színteret nem töltik ki teljes egészében a kormány, illetve az ellenzék pártjai. Az államfőnek különleges jogosítványai maradtak az országos politika befolyásolására, annak ellenére, hogy a 2012-es választásokat követően az úgynevezett Szociálliberális Uniónak (USL) – azaz a szociáldemokrata párt (PSD) és a liberálisok (PNL) koalíciójának – kétharmados többsége alakult ki a parlamentben. Igaz, közvetlenül a választásokat követően még úgy tűnt, épp mert a baloldal túlnyerte magát, Traian Băsescu befolyása a minimálisra csökken, ám mára az államfő ismét teljes értékű „játékos”, s e helyzettel nem csak él, de szokása szerint ahol tud, vissza is él.

Múlt héten a kormánykoalíció felbomlott. Ebben nyilvánvalóan a hatalmi befolyását visszaszerző államfőnek van némi szerepe, de ez nem nevezhető döntőnek. A következő kabinet megalakítását viszont akadályozhatja. Máris kijelentette: soha többé nem hajlandó Victor Ponta jelenlegi miniszterelnöknek újabb megbízást adni, amire jogilag ugyan nincs lehetősége, de egy új kormány megalakítását ezzel mégis alaposan megnehezítheti, ami összekuszálhatja a politikai viszonyokat, elvégre idén európai parlamenti választások lesznek a szomszédos államban, sőt új államfőt is választanak.

A szociáldemokraták és a liberálisok kapcsolata sohasem volt ideálisnak nevezhető; nem ideológiai, hanem nagyon praktikus, s olykor személyes okai voltak a feszültségeknek. Paktumuk alkalmi szilárdságát az idei államelnöki választás adta, azaz az a közös érdek, hogy a már második ciklusát kitöltő Băsescu helyett saját jelöltjüket állítsák e fontos pozícióra. A 2012-es választásokat követően volt egyfajta konszenzus, hogy a liberálisok vezetője, Crin Antonescu tölti majd be ezt a pozíciót, ám a politikus fokozatosan bebizonyította, hogy nem csak súlytalan figura, de ostoba és felszínes is. Sorozatosan követett el olyan hibákat, amelyek nem csak inkompetenciáját bizonyították, de gátlástalanságát is.

Ráadásul a mögötte lévő párt, mely évszázados, tiszteletre méltó múltra tekint vissza, óhajának megfelelően átalakult, s egy korrupt, szélsőségektől sem mentes, ideológiailag máról holnapra élő gyülekezetté vált, amelyből a már többször bizonyított személyiségeket sorra eltávolították. A 2004 és 2008 között kiváló kormányzati teljesítményt nyújtó egykor miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu épp a múlt héten távozott a pártból. A liberálisok minisztereiről pedig egymás után kiderült, hogy teljesítményük kétes, és egyáltalán nem mentesek a korrupciótól, a hatalmi visszaélésektől sem.

A szociáldemokraták megelégelték a bizonytalanságot, s közölték: nem támogatják Antonescu elnöki jelölését. Ez a liberális pártnak elég is volt ahhoz, hogy bejelentse: távozik a koalícióból.

A kialakult új helyzetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek esélye van rá, hogy visszatérjen a kormánykoalícióba, amelyből 2012-ben, tizennégy év után kiszorult. A pártnak jó oka van arra, hogy elfogadja a szociáldemokraták ajánlatát, de egy ilyen döntés nyilvánvalóan nem mentes a kockázatoktól sem.

Miért lenne érdemes elfogadni a felkínált lehetőséget?

A magyar párt számára tanulságos volt az elmúlt, kormányon kívül töltött másfél év; ezalatt megtapasztalhatta ismét, hogy az a politikai tényező, amelyik Romániában kikerül az országot vezető koalícióból, nem egyszerűen a döntésektől kerül távol, de bizonyos értelemben páriává válik. Hangsúlyosan vonatkozik mindez az olyan pártokra, amelyek nem egyszerűen egy ideológiai elkötelezettséget jelenítenek meg, hanem egy kisebbségi közösség érdekeit is. Az RMDSZ-nek egyszerre kellett szembenéznie a belső, többségi nacionalizmussal, az Orbán-kormány ellene irányuló külső fenyegető fellépéseivel, s azokkal a – főként székelyföldi – szélsőségesekkel, akiket a magyarországi jobboldal tüzel ellene.

2012-őt követően a párt minden kormányzati adminisztrációs pozícióját elveszítette, néhány vezető személyisége ellen perek indultak – sőt letöltendő börtönbüntetések születtek ezekben a gyakran koncepciózus ügyekben –, ugyanakkor elesett azoktól a gazdasági lehetőségektől is, amelyek egy romániai kormánypártnak automatikusak kijárnak. Azzal, hogy most visszatérhet a hatalomba, mentesülhet ezektől a negatív következményektől, fékezheti a szociáldemokraták és társutasaik alkalmi nacionalizmusát, s egyben ismét függetlenítheti magát a Romániában is csak a bajt kereső Orbán-kormánytól.

Milyen kockázatokkal jár, ha az RMDSZ belép a koalícióba?

A romániai baloldal eddigi kormányzati teljesítménye rendkívül gyenge. Azáltal, hogy felbomlott szövetsége a liberálisokkal, elvesztette kétharmados többségét a törvényhozásban, így mozgástere alaposan megcsappan a jövőben, hisz az RMDSZ-szel kiegészülve csak törékeny – a korábbi 70 százalékossal szemben mindössze 55 százalékos – többségre számíthat. Markó Béla volt pártelnök még össze tudta tartani a pártot, s hasonló helyzetekben sikert biztosíthatott neki, de az őt követő vezetés már korántsem nevezhető ennyire sikeresnek. Az egyes területi csoportok a maguk feje után mennek, így az RMDSZ székelyföldi szervezete versenyt fut a Fidesz és a Jobbik által közösen támogatott nacionalista és idegengyűlölő szélsőségesekkel. Orbán Viktor pedig – ne legyenek kétségeink – fel is fogja ezeket használni a központi vezetés ellen, hisz számára nincs nagyobb kihívás annál, ha az RMDSZ – visszatérve a román kormányba – kilép a Fidesz által megszabott szerepkőrből, s maga dönti el, milyen politikai célokat követ.

Szintúgy komoly kockázatokkal bír csatlakozni a román baloldalhoz, amely nagyon sokat veszített népszerűségéből, s amely az elmúlt másfél év alatt vajmi keveset valósított meg választási ígéreteiből, s rendszeresen kudarcot vallott a szükséges reformok megvalósításakor. Ráadásul a miniszterelnököt gyakran éri az a nem is annyira alaptalan vád, hogy – bár sokkal óvatosabban, mint magyar kollégája – Orbánhoz hasonlatos ábrándokat kerget, s gyakorta penget populista húrokat. Bizony meglehet, hogy 2016-ig, az újabb parlamenti választásokig a baloldal feléli összes tartalékát, az RMDSZ pedig végül osztozni kényszerül vele az akkori bukásban.

Victor Ponta kormányfő a hírek szerint egy miniszterelnök-helyettesi pozíciót és a kulturális, valamint a környezetvédelmi tárcát ajánlotta fel az RMDSZ-nek, és nyilvánvalóan több más államtitkári hely is szóba jöhet; úgy tudni, szám szerint tizennégy. Sorsdöntő lenne a párt számára, ha élne ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha akadnak kétségek. Markó Béla a párt Szövetségi Képviselőinek Tanácsán vasárnap így fogalmazott: „Hiba lenne rossz feltételek mellett vállalni a kormányzást, és bűn lenne jó feltételek mellett nem vállalni azt.”. Ugyanakkor nem volt kétséges, hogy a jelenlévők közül igazából senki sem lát a koalíciós vállalással szemben reális, vállalható alternatívát.

Hírlevél

Iratkozzon föl hírlevelünkre!



Kérjük, föliratkozás előtt olvassa el az adatvédelmi nyilatkozatot!

Meg akarunk szabadulni a 21. századra dogmává silányult ideológiai béklyóktól. Értelmes vitát, megegyezést és társadalmi kiegyezést akarunk végre. A demokrácia szétrombolása, a gazdaság lepusztítása, a félelemkeltés, erőszak és gyűlölet ellen minden demokratával készek vagyunk a szövetségre: mérsékelt konzervatívval és szociáldemokratával egyaránt. Célunk a demokrácia helyreállítása, a jogállam és a magántulajdon védelme, olyan politikai gondolkodás elterjesztése, amely nem enged a jogállamiságból, amely megbecsüli a tudást és a kultúrát. Kiegyensúlyozott, jómódú, derűs és európai – azaz polgári – Magyarországot szeretnénk.

Backlink izmir masöz