Szabadelvű nyilatkozat

1. Szabadság és felelősség

Legfőbb értékünk a szabadság – mert a szabadság biztosít emberhez méltó életet, a szabadság teremt mindannyiunknak azonos lehetőséget a kiteljesedett élethez, a szabadság szervez jól működő közösségeket. De tudjuk, a szabadság egyben felelősség is: felelősség önmagunkért, tetteinkért és szavainkért, felelősség egymásért, közösségeinkért, hazánkért. A szabadság felelősség nélkül csak szabadosság és anarchia, a felelősség szabadság nélkül puszta elnyomás.

A szabadság szülte rend, a szabadság mint az egyéni és társadalmi felelősség érvényesülése teremtette meg a nyugati demokráciák különös erejét, hatékonyságát, a bennük munkáló összetartozás-érzést. A szabadságból kinövő felelősség biztonsága nyújt mindenki számára jog előtti egyenlőséget, s ezen túlmenően: az esélyek egyenlőségét.

Tudjuk, milyen társadalmat szeretnénk. Azt is tudjuk, miért nem szeretjük, miért nem szerethetjük a módot, ahogyan ma élünk. Tudjuk, mit kellene tennünk, hogy viszonyaink emberiek és kiegyensúlyozottabbak legyenek, és sejtjük, miért képtelenek ma a politikai és civil közösségek együtt cselekedni e célokért. Ennek változnia kell, hogy Magyarország esélyei megmaradjanak – hogy fiatal, még alig élvezett szabadságunkat ne veszélyeztethesse semmi.

Újra kell fogalmazni a közmegegyezés iránti vágyat, mely számos alkalommal változtatta meg történelmünket, szabta át társadalmi viszonyaink természetét. A konszenzus a reformkor alapeszméje volt, majd a deáki „kiegyezés” és a 20. század végén lezajlott rendszerváltás fundamentumaként formálta át az elmúlt kétszáz esztendő történéseit. E perspektívába helyezve 21. századi jelenünk követelményeit, látható: ma sem mellőzhető a polgárok szabad akaratának és egyetértésének kifejeződése, ezek nélkül nem ölthet formát a mindannyiunk javát akaró gondolat, és cél nélkül marad a tett.

E közös szándékban ugyanannak a felelősségnek kell munkálnia, amely az elmúlt két évszázad nagy pillanatait is jellemezte. A felelősségnek és körültekintő előrelátásnak, amely képes kiküszöbölni az ellentétet a szándék és a következmény között. Válságok idején ugyanakkor tragikusan lecsökkent a közös szerepvállalás lehetősége, sokszor emberek tömegeitől tagadta meg a kor, hogy maguk is kivehessék részüket a modernizációból, hogy egyenlő esélyeket vagy akár azonos jogokat élvezzenek, és saját, egyéni gyarapodásuk elé is gátak emelkedtek.

Csaknem két évszázad telt már el azóta, hogy szellemi elődeink, a reformkor szabadelvű demokratái közteherviselést követeltek. Céljuk máig sem teljesült. A polgári tudatból még ma is hiányzik a terhek egyenlő elosztásának igénye, így nem alakulhatott ki az ehhez fűződő, abból fakadó felelősségvállalás belső parancsa sem.

Társadalmunkban túl kevesekre hárul az a feladat, hogy megteremtsék a demokráciának értelmet adó jólét anyagi feltételeit, és túl sokakat kényszerít helyzetük arra – vagy mentenek fel a körülmények az alól –, hogy ebbéli kötelességüket teljesíthessék. Ez végső soron újraszüli az egyenlőtlenséget, illetve megfosztja a közösséget a működéséhez elengedhetetlen anyagi és morális forrásoktól.

Hírlevél

Iratkozzon föl hírlevelünkre!



Kérjük, föliratkozás előtt olvassa el az adatvédelmi nyilatkozatot!

Meg akarunk szabadulni a 21. századra dogmává silányult ideológiai béklyóktól. Értelmes vitát, megegyezést és társadalmi kiegyezést akarunk végre. A demokrácia szétrombolása, a gazdaság lepusztítása, a félelemkeltés, erőszak és gyűlölet ellen minden demokratával készek vagyunk a szövetségre: mérsékelt konzervatívval és szociáldemokratával egyaránt. Célunk a demokrácia helyreállítása, a jogállam és a magántulajdon védelme, olyan politikai gondolkodás elterjesztése, amely nem enged a jogállamiságból, amely megbecsüli a tudást és a kultúrát. Kiegyensúlyozott, jómódú, derűs és európai – azaz polgári – Magyarországot szeretnénk.

Backlink izmir masöz